Favus apát

Kategória: A szigligeti vár lakói

Írta Paál József műemlékvédelmi szakmérnök

 

Biztos vagyok abban, hogy Szigliget község minden lakója és ezt a helyet szerető látogatói méltóan fognak emlékezni a vár alapításának – 1260 – 2010 – 750.-ik évfordulójára. Természetes, hogy az ünnepségsorozatot megelőzi még sok munka, ami már megkezdődött és töretlenül fog tartani egész évben. Erre a munkára és az ünnepekre – úgy vélem – elgondolkoztatók lehetnek azok az írások, amelyekben a várban élt személyeket idéznénk meg, mert a "hely szelleme" az emberekből sugárzik.

FAVUS APÁT

Ismeretes, hogy az 1260-ban kelt oklevél, amelyben IV. Béla királyunk a Pannonhalmi Bencés Rendnek adományozta a Balaton egy szigetét, hogy ott várat építhessenek. Ebben az időben a Pannonhalmi apát Favus volt. Elődjétől Salamon apáttól csak „kissé rendezett” helyzetet vett át, ahogy a Rend történetírója Sörös Pongrác írja a könyvében. Favus apáttá választását a rendi konvent döntötte el. A konvent tagjai Favust - a korábbi Pécsváradi apátot - jeles tulajdonságai alapján választották meg. A pápa - IV. Ince - formai okokból először megsemmisítette a választást, de végül Lóth és Lőrinc konvent tagok közbenjárására 1252. december 19.-én a kinevezést megadta. Favus 1252 – 1265 között volt apátja a Rendnek.

Figyelemre méltó, hogy az első leglényegesebb tevékenységei a belső reformok és a birtokügyek területén történtek. A szerzetesek közötti belső feszültségek elsimítása, amelyek erkölcsi eldurvulásokkal is párosultak nem vették figyelembe a szerzetesi élet alapelvét, a szegénység vállalását. A szerzetesi rend tisztaságának visszaállítása jelentette a legfontosabb tennivalók egyikét. Ezekben a tevékenységekben támogatta IV. Sándor pápa is a főapátot az 1256. október 10.-én kelt bullájával. A rendi szervezettséget, a szellemi megreformálást a Rend anyagi megerősítésével kívánta alátámasztani. Öröklésekkel, hagyományozással, cserékkel gazdagította a Rend birtok állományát.

Mindezen munkák között érzékelhetően nagy anyagi áldozattal felépíti a Szigligeti várat is. Ha visszagondolunk az Apát személyére, aki nyilvánvalóan többször is járt Szigligeten, csak tisztelettel tudunk emlékezni. Az 1262-re felépült vár – amikor IV. Béla birtokcserével visszavette – milyen terjedelmű volt, nem tudjuk pontosan. A kutatók valószínűsítik, hogy ez csak a felsővári vármagot jelentette, amely a két tornyot és a közte lévő palotarészt foglalja magába. De hol volt a vár kápolnája, amelyet a Bencések nyilván megépítettek. A vár később továbbépült, de az alapító atyák keze nyomát és alkotó szellemük emlékét napjainkban is érzékeljük.

Ezért is látom helyesnek azt a lépésünket, amely során a felsővár egyik, minden bizonnyal Favus apát által épített bástyatornyát „Bencés Toronynak” neveztük el tiszteletünk jeléül. Ezért és az Ö emlékére lobog a bencés zászló ezen a bástyán.

Találatok: 1805
DMC Firewall is a Joomla Security extension!