Fogolytábor napló 1945-47

Kategória: Szigligeti történetek

Tartalomjegyzék



1945.április 13. 14 óra.
Az éjjel egész jól aludtam volna, mert nem volt olyan hideg, hanem a kemény hely miatt zavart volt. Már nem tudtam hogy feküdjek, mert annyira törte az oldalamat a puszta föld. Szintén kaptunk egy szelet kenyeret /természetesen ami egész napra szól/ aminek pillanatok alatt intéztem el a sorsát.

1945.április 13. 17 óra.
A kis kenyéren kívül semmit nem kaptunk ma. Még egy kis búza maradt a zsebemben és azt rágogatom. Borzasztó egy helyzet, mi is lesz velünk? Ha még ez így tovább tart, nem tudom, hogy bírom ki? Még vizet sem lehet inni. El kell képzelni 25000 embert egy csomóban és annak van egy kút, egy gémes kút aki vízzel ellátja. Már olyan gyenge vagyok, hogy alig tudok járni. Nem is tudom mi lesz velem ha valahova menni kell. Délután volt egy kis eső, most a helyünkön víz van /a fekvő helyünkön/. Az éjjel megint nem lesz alvás. A jó Isten már csak fordítaná el a sorsunkat. Egy állatnak is sok volna ezt kibírni. Borzasztó nehezen telnek a napok. Mindig csak ábrándozik az ember, hogy így lenne jó, az lenne jó, de közben mindig csak rosszabb és rosszabbnak látszik a helyzet. Ma azt is hallottam, hogy a németek le- rakták a fegyvert és nem harcolnak. Az alsóneműmet nem tudom váltani, mert nincs más mint ami rajtam van, szappanom sincs amivel alkalom adtán kimosnám. Nem tudom hova leszünk!

Találatok: 24395
DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd