Dr. Diószegi György Antal - A középkori Szigliget görög hercege

 

DR. DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL

 

A középkori Szigliget görög hercege

 

Idén lesz 25 éve, hogy minden nyáron felmegyünk családommal a csodálatos szigligeti várba. Az egyik ilyen, jelentőssé lett alkalom során, 2009. augusztus 1. napján a szigligeti várban megtartott kelevézhajító versenyen 1. lettem, míg a feleségem unokatestvére, a csengeri Bilkai András pedig háromszori „szétlövés” eredményeként a 3. helyezést érte el (a 10 résztvevő közül). Balassa Balázs polgármester, a Palonai Magyar Bálint hagyományőrző egyesület elnöke, szigligeti várkapitány jutalmul a „Szerelmünk Szigliget” címet viselő 2005. évi kiadású igényes könyvet adta át részemre, és Bandi barátom pedig egy üveg borral gazdagodott. Ezen élmények révén és a magyar-görög nemzetbarátság évezredes történetét kutatva találtam rá „Szigliget görög hercege” egyáltalában nem közismert történetére!
A középkori magyar-görög kapcsolatok okán fontos rögzíteni, hogy a görög rítus szerint keresztelkedett meg több magyar vezér a X. században. Szent István királyunkat és görög Szent Hierótheosz magyaroszági térítőpüspököt 2000-ben a konstantinápolyi görög patriarcha a görög egyház szentjeinek sorába emelte. Szent László királyunk leánya, Piroska görög császárné lett Konstantinápolyban: Szent Irén (utóbb Xéné) néven tisztelik a görög egyházban. III. Béla magyar király (1172-96) gyermeke, Margit magyar királylány pedig Mária néven lett görög császárné. Egy jelentős történész, Wertner Mór írt arról, hogy Kaloján görög és magyar herceg volt Szigliget egyik birtokosa a XIII. században. (1)
De miként is kerülhetett egy görög herceg Szigligetre? Ez azzal függ össze, hogy Kaloján apai ágon konstantinápolyi görög császári családból, anyai ágon pedig az Árpád-házból származott: az édesanyja, Margit királylány révén III. Béla magyar királyunk unokája volt. Margit (Esztergom, 1175-1223) ugyanis férjhez ment Iszakiosz Angelosz görög császárhoz (egyeduralkodó volt 1185-95 között és és társuralkodó lett 1203-04-ben): e házasságból született Ioannész Angelosz görög herceg (hazánk történetében Kaloján néven ismerjük). Jóképű férfiú lehetett, hiszen a magyar megnevezése a görög Kaloioannész névből ered, ami „Szépjános” jelentéssel bír. Neve Kaloioannisz, Kalojoannes változatokban, és ebből némiképp magyarosítva még „Kalo-János” formában is előfordul.
A Magyar Katolikus Lexikon Wertner Mór egy másik tanulmányára (Margit császárné fiai. In.: Századok 1903. 593. o.) hivatkozva rögzíti, hogy Ioannész Angelosz (kb. 1203- kb. 1259) görög és magyar herceg volt: 1222-ben Thesszalonikiből (az ekkor már többszörösen is özveggyé lett) édesanyjával érkezett a nagybátyja, II. András magyar király (1205-35) udvarába. Gere László írta meg, hogy Szigliget 1233-tól lett Kaloján birtoka, és azt is rögzítette, hogy IV. Béla magyar király unokatestvére volt e herceg, aki 1252-tõl 1259-ben bekövetkezett haláláig zalavári ispánként tevékenykedett. (2)
Wertner Mór arról is írt 1898-ban, hogy Kaloján görög és magyar herceg halálát követően Szigligetet „a második honalapító” IV. Béla király és Laszkarisz Mária fia, István ifjabb király kapta birtokul. Fontos és érdekes adalék ez! A XIV. századi Képes Krónika egyik ábrázolásán ugyanis a nikeai görög császárleányból magyar királynévá lett Laszkarisz Mária is látható, amikor a férje, IV. Béla király (1235-1270) ifjabb királlyá tette fiúkat, István herceget: Szigliget birtokosa is volt tehát ezen ifjú, aki később V. Istvánként lett magyar király. A fentiek okán érdemes rögzíteni, hogy anyai ágon tehát ő is görög származású volt! Az említett magyar-görög történeti adalékok okán is jó érzés emlékeznünk arra, hogy az évezredes magyar-görög nemzetbarátságnak milyen mély gyökere és máig ható ereje van: ennek pedig lényeges és egyetemes üzenete az a jelenünk és a jövőnk számára, hogy az egymást becsülő nemzetek tiszteletet érdemelnek!

Források: (1) Wertner Mór: Az Árpádkori megyei tisztviselők. III. befejező közlemény. In.: Magyar Történelmi Tár. 3. sorozat 21. kötet. 1898.; (2) Gere László: Szigliget az őskortól napjainkig. Szigliget, 2003. 5. o.


Dr. Diószegi György Antal jogtanácsos, családtörténész, görögkutató.
1962-ben Budapesten született. Édesanyja hadusfalvi Spilenberg An¬na Katalin közgazda és egy cég résztulajdonosa. Édesapja Diószegi György József (1936–2005., főiskolai tanár, író) 45 éven át oktatott a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karon (és jogelődjeinél) mérnöktanárként.
Anyai ági felmenői között a XVII-XIX. századi tokaji görög Papademos Charis/Szerviczky-Karátsonyi- és Demeczky- családok tagjai is fellelhetőek.
Kutatási területe: helytörténet, családtörténet
Számos tanulmány és cikk fémjelzi kutatói munkáját:1981 óta publikál (Magyar Nemzet, Tokaj és Hegyalja, Ethnica, Agora, Ellinizmos, Partium, Istros, Széphalom, Honismeret, Trianoni Szemle, Debreceni Szemle). 110 megjelentetett történelmi tanulmányának, cikkének mintegy fele a régi, XVII-XIX. századi magyarországi görögöknek a befogadó lelkületű magyarság körében megvalósított értékteremtő jelenlétét elemzi (különösen a Rákócziak idején, a reformkor és az 1848-1849. évi dicsőséges magyar szabadságharc időszakában, valamint a Trianon utáni gazdaságépítési folyamatokban).

Találatok: 2757
DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd