Dr. Erdélyi János - Balatoni bazalthegyek

 

Dr. Erdélyi János

 

DR. ERDÉLYI JÁNOS

MÚZEUMI FÜZETEK

DR. ERDÉLYI JÁNOS: BALATONI BAZALTHEGYEK*

Kiadta a Népművelési Minisztérium, Múzeumi Főosztály, 1954.

RÉSZLET

A pannóniai tenger eltűnése után a levantei korszakban1 élénk vulkáni tevékenység színhelye volt az a vidék, mely a Balaton zalai és veszprémi partjaitól a Zala folyó völgyéig, a Kis-Magyar-Alföldig, illetőleg a Bakony-hegységig húzódik. Ez a terület a Balaton-felvidék. A Balaton-felvidék mind tájképi, mind földtani és ásványtani szempontból Magyarország egyik legérdekesebb vidéke.

A pannóniai beltenger laza homok és agyag üledékei, melyek ma 300 m tengerszín feletti magasságban találhatók, a triászkorú2 mészkő- és dolomit-rétegekre rakódtak. Ezeket az üledékeket a tenger eltűnését követő sivatagi időjárás szárította ki. A Dunántúlnak ezek a fiatal harmadkori3 rétegei a nagyalföldi folytatólagos lesüllyedésben már nem vettek részt, azonban több helyütt sajátosan összetöredeztek és megzökkentek. Így jött létre a Balaton medencéjét alkotó horpadás és a Zala-völgye. Ezek a leszakadások hatalmas lávatömegeket préseltek a felszínre, hasonlóan a mediterránkori4 nagy leszakadásokhoz, melyek eltüntették a Dunántúl közepét elfoglaló ókori hegységet és feltorlasztották a Börzsöny- és Dunazug-hegység óriási andezit-tömegeit. A balatonvidéki vulkáni tevékenység eredménye azonban nem andezit volt, hanem a kovasavban jóval szegényebb bazalt.

 

 

A Badacsonytól nyugatra s a Szentgyörgy-hegytől délre a Balaton partján emelkednek a Szigligeti-halmok. Legérdekesebb a Várhegy (242 m). Tetején festői várrom áll (1. kép).

 

Szigligeti Várhegy

1. kép: Szigligeti Várhegy

A hegy déli oldala meredek, észak felé azonban lankásan emelkedik. Kőzete vulkáni hamuból, márga és homokkődarabokból összeragadt tufa és durva konglomerát5. Nyugat-keleti irányban bazalttelér szeli át, mely a kihűlési felületre merőleges oszlopokban válik el. E telér kőzetét a keleti oldalon kis fejtés tárja fel, amelyből Hu1yák Valér 1903-ban phillipsitet6 írt le.

Szigligeti romok

2. kép: Szigligeti romok

A hegytetőn álló várat Favus pannonhalmi apát építtette a tatárjárás után (2. kép). 1334-ig királyi vár volt. A XV. században az Ujlakyaké, 1490-ben a Lengyel család kezébe került. A török háború idején fontos erődítmény volt. Csobánchoz hasonlóan a török ezt sem tudta elfoglalni. 1672-ben villámcsapás gyújtotta fel, leégett és többé nem épült fel.

 

A Szent györgy-hegy a szigligeti romok felől

A Szent györgy-hegy a szigligeti romok felől

A Balatonvidék vulkánjai rég kialudtak, nem működnek, mióta ember él a földön, de ma is tanúi az itt lejátszódott geológiai eseményeknek.

 

Kenyeret ad a magyar föld és a magyar hegy is. Ám a kenyér mellé ad jó bort, a híres szentgyörgy-hegyit, badacsonyit, somlyóit, a hegyek virágos, madárdalos erdői pihenést, a hegy lábát mosó hullámok üdülést, minden magyarnak büszke boldogságot kora tavasztól késő télig, …

 

_______________________________________

 

MAGYARÁZÓ JEGYZETEK

* Az 1954-ben megjelent mű helyesírása és nyelvezete esetenként eltér a ma használttól. A fényképek cinklemezről, alacsony felbontással kerültek sokszorosításra.

1 Földünk őstörténetét a földtan ősállati (rétegtani) alapon négy főcsoportra osztja:
1. archeozoikum, (földtörténeti őskor)
2. paleozoikum, (földtörténeti ókor)
3. mezozoikum, (földtörténeti középkor)
4. kainozoikum (földtörténeti újkor).
A csoportokon belül időszakokat, az időszakokon belül korokat s a korokon belül korszakokat (emeleteket) különböztetünk meg. A pannóniai vagy pontusi korszak a földtörténeti újkor pliocén időszakának alsó emelete, míg a levantei korszak a pliocén felső emelete. A pannóniai korszak 10 millió évvel ezelőtt volt, míg a levantei korszak 2- 3 millió éve.

2 A triász időszak a földtörténeti középkor legalsó szakasza, felette van a jura s efelett a kréta időszak.

3 Harmadidő (népiesen „harmadkor") a földtörténeti újkor alsó szakasza, melyet a következő időszakokra szokás felosztani: a legfiatalabb a pliocén (lásd feljebb), utána következik a miocén, oligocén és eocén.

4 Mediterránnak hívjuk a miocén középső emeleteit.

5 Konglomerát: az olyan törmelékkőzet, mely erősen kopott, gömbölyűre súrlódott nagyobb kavicsokból, görgetegekből áll össze. A törmelékek erős kopottsága, gömbölyödöttsége különbözteti meg a breciától, nagyságuk pedig a homokkőtől. A törmelékek nagysága nagyon változó, az egyik K.-ban alig mogyoró nagyságúak, a másikban méternyi átmérőjűek lehetnek.

6 Phillipsit: Alakja alapján nevezik kockás zeolitnak is. Kalciumot, nátriumot és káliumot egyaránt tartalmazó víztartalmú szilikát. Kizárólag ikerkristályokban jelenik meg. Bazalt hólyagüregeiben és más mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki.

(Felhasznált irodalom: http://www.zsebi2.hu/bfelvidek/bazalt/bazalt.htm#n)

(Dr. Erdélyi János: (19051977) ásványtankutató, egyetemi magántanár, kandidátus. A budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet, s ugyanitt doktorált. Tanulmányozta a Balaton-felvidéki bazaltok zeolitjainak képződését.)

Találatok: 2720
DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd