A település története - Magyarrá válik Szigliget

Tartalomjegyzék

 

Magyarrá válik Szigliget

Avasi-templom
Avasi-templom

Honfoglaló őseink a 900. év táján szállták meg a Dunántúl nyugati részét. A Tapolcai-, és Káli-medence közti terület Kál horka, majd fiának, Bulcsunak, - a Vérbulcsu, vagy Lád nemzetségnek - birtokai közé került, amit Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékálla, és Badacsonylábdihegy /a középkorban Lád/ község nevei, valamint még néhány elpusztult, de oklevelekből ismert középkori falu nevei bizonyítanak. A törzsek által megszállt területek közti gazdátlan földek, gyepük, az elkobzott birtokok a 10. század vége felé, a 11. század elején a fejedelem, illetve a király tulajdonába kerültek, igazgatásukat egy-egy várispánság intézete. Szigliget is ezen területek közé tartozhatott, mert a 12. század elejéig a Zalai vár birtokai között említik. A kis település központja az Avasi -templom környékén volt. A 12. század első felében arról értesülünk egy 1121-ből származó oklevélből, hogy az almádi monostor építéséhez szükséges kő kitermelését és a mész égetését az adományozó Atyusz nemzetség (amely ekkorra már a falu új birtokosa lett) a szigligeti birtokáról rendelt négy családdal /mansio/ végezteti. Ezeken a családokon kívül a Zeglegethnek mondott birtokról a legelős, berkes, erdős föld és rét középső részét, hat jobbágycsaládot három ekényi szántófölddel, hetven lovat, száz marhát és egy malmot is adományoztak még az épülő monostornak. A felsorolt adományozásból világosan kitűnik, hogy a falu lakossága a 12. század elején meglehetősen nagy volt. A falu további sorsáról egy ideig nem tudunk. Az Árpád-kori falu helyén maradt Avasi -templom tornyának szerkezeti és formai vizsgálata, az egregyi-, zánkai- és felsőörsi templomokkal való összehasonlítás arra enged következtetni, hogy ezek a templomok a 12. század végén, a 13. század első felében már álltak és feltehetően egy helyi műhely alkotásai.

 

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd