A település története - Új urak a várban

Tartalomjegyzék

 

Új urak a várban

1344-ben Nagy Lajos király a várat és birtokait Bulcsu csanádi püspök nemzetségéből származó Lőrinc fiának, Istvánnak adományozza. A 14. század közepén a király birtokaiból a Pok nembeli Móriczhidai-család kezére került. A famíliának már a 13. század közepe táján is voltak birtokai Szigliget közvetlen környékén. A nagyszombati csatában tanúsított vitézségéért a Szigligettel határos Hegymagas nevű birtokot kapta jutalmul Móriczhidai Miklós. A lV. Béla és V. István halála után zavaros időkben bizonyára sajátjukként kezelték a szigligeti várat, de az is lehetséges, hogy lV. Béla azt még halála előtt nekik adományozta törhetetlen hűségükért. 1275 – 1289 között a nemzetség monostorának kincseit a várban őrizték, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetség valamelyik tagja tulajdonosként, vagy mint várkapitány ott tartózkodott. Miklós unokáját, Simont 1348-ban már a vár uraként említik az oklevelek. Ezután mintegy száz évig a Móriczhidai-család kezén volt a vár és a hozzátartozó birtokok. Ez időben történhetett a mai belsővár kiépítése, akkor következett be az Árpád-kori Szigliget lassú elnéptelenedése és a vár alatti Újfalu benépesülése. Kedvezett ennek a Nagy Lajos és Zsigmond hosszú uralkodása alatti gazdasági fellendülés is. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Lack családdal, melynek értelmében, ha valamelyikük örökös nélkül halna meg, birtokai a másik családra szállnak. Bár a család nem halt ki, mégis elvesztették Szigligetet, melyet l. Ulászló 1441-ben a Lack családdal rokonságban álló Némai Kolos Jeromosnak adományozott 200 jobbágyteleknyi birtok fejében. Meggyengült a központi hatalom, gyakorivá váltak a hatalmaskodások. 1442-ben a szigligeti várnagy, Berky Flóris megtámadta az almádi monostort és kirabolta. A zűrzavaros helyzetben a vár többször is gazdát cserélt. Kolos Ferenc után Barócz Balázsnak adományozta a várat a király. Barócz Balázs 1444-ben a pannonhalmi apátnak3000 aranyforintért elzálogosította, de megtiltotta, hogy a várra igényt tartó Ujlaki Miklósnak és Hunyadi Jánosnak az országbíró átadja. Hiába volt azonban a tiltakozás, rövidesen az Ujlakiak birtokai között található Szigliget. Egy 1453-ban keltezett királyi adománylevél szerint a várhoz öt falu tartozott, Felsőtomaj, Hegymagas, Nagyfalu, Sziget és Újfalu. A zálogjog ismét többször cserél gazdát. Egy ideig a „Szentgyörgyi” család, majd „Csornai István” kezére került, majd végül ismét az Ujlakiakhoz Feltehető, hogy a 15. század egyik leghatalmasabb főúri családjának birtoklása idején tovább bővítették a várat, mely csaknem hetven éven át kezükben maradt. A Móriczhidaiak nem mondtak le Szigligethez fűződő ősi jogaikról, melyet mindenkor és mindenki előtt hangoztattak. Különféle szerződéseikben állandóan megtalálható Szigliget neve a felsorolt családi birtokok között. Nekik már nem sikerült a várat és a birtokot visszaszerezni 1521-ben, Újlaki Lőrinc halála után, a szertehulló, hatalmas birtoknak ezt a részét az özvegy, Magdolna a tóti Lengyel-családnak adta el.

 

Our website is protected by DMC Firewall!