Esterházy Kastély – Irodalmi Alkotóház

Tartalomjegyzék

Az Esterházy Kastély nyugati homlokzata, háttérben a VárralA kastélyt tóthi Lengyel Krisztina (1782-1814) és báró Puteani Vencel (1779-1810) fia, báró Puteani József (1811-1869) építtette az 1840-es évek elején, aki édesanyja halála után 1830-ban vette át a szigligeti birtokok kezelését. 1835-ben feleségül vette Zarka Paulinát, a házasságból négy gyermek született, Róza (1836-1919), Ödön (1840-?), Géza (1847-1920) és Vilma 1850-?). Szigligetet a tóthi Lengyel és a Puteani családok közel 400 évig birtokolták, ebből 82 év a bárói családhoz köthető. Ezek a földbirtokosok nagymértékben hozzájárultak a falu fejlődéséhez, az akkori gazdaság kialakításához. A kastély mai formáját 1912 után nyerte el, mikor Puteani Géza kénytelen volt eladni az ősi kastélyt, mert a vagyonát ,elpazarolta, lovakra és nőkre költötte. A birtokokat Gróf Esterházy Pál (1861-1932) vette meg, ezután teljes átalakulás jellemezte a gazdaságot és a kastélyt, majd halála után özvegye, Deym Izabella birtokolta az orosz csapatok szigligeti bevonulásáig. A második világháború után rövid ideig mezőgazdasági szakiskolaként működött.
A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében. Megnyitásától a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének volt kedvelt alkotó és pihenőhelye. Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Esterházy Péter, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Vas István, Tatay Sándor, Palotai Boris, Pilinszky János, Tímár György, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Somlyó György, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor, Bella István, Füst Milán, Göncz Árpád töltött rövidebb-hosszabb időt falai közt. Napjainkban is olyan jelentős személyiségek látogatják, mint Gergely Ágnes, Ágh István, Marsall László, Garaczi László, Háy János, Kántor Péter, Radnóti Sándor, Békés Pál, Makk Károly, Vámos Miklós, Csaplár Vilmos, Szemző Tibor, Dobai Péter. Az ifjabb író-költő nemzedékből Varró Dániel, Harcos Bálint, valamint a József Attila Kör nyári tábora keretében ide látogató több mint száz fiatal író-költő, műfordító. Az irodalmárokon túl, az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is látogatja az alkotóházat. 29 db vendégszobájával, 10 000 kötetes könyvtárával, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával, kedvező árakkal és szívélyes vendégszeretettel várja vendégeit.

Az én Szigligetem - Szőnyi Ferenc


 

A tó

A kastélyparkot, akárcsak az épületet, számos irodalmi, képzőművészeti alkotás megörökítette már. Nem csoda, hiszen a 10 hektáros, tájképi kertben sétálót első látásra elvarázsolja a természet megannyi csodája.

BükkfákA park létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A kert virágkorát az Esterházyak alatt, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben élte. Területét kétszeresére bővítették, bécsi, pozsonyi, budapesti faiskolákból négy világrész egzotikus fenyőféléivel, örökzöldjeivel telepítették be az új részeket, minek következtében az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye jött itt létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma, Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint.

FenyőkA gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997 óta fokozottan védett terület. A tájba illeszkedő kert a romantika jegyeit hordozza. Váratlanul felbukkanó erdei virágszőnyegek, rétek, dombok, fasorok, romok, sziklakert, rózsakert, üvegházak, remetelak, nádassal, íriszekkel körülvett tavacska, patak, hidak, lugasok, kerti pihenőhelyek várják az ide látogatókat, melyek mind-mind a természet és a civilizált ember kiegyensúlyozott kapcsolatát szimbolizálják.

SziklakertA kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) található, lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. Az egykori konyhakert végében, a patak partján álló szivattyúház mellől, valamint a tó patak felőli oldaláról kitűnő rálátás nyílik a - tájképi kertek építésénél „kötelező rom” - szigligeti várra. A parkban az értékes növényeken kívül jelentős műalkotások is helyet kaptak, mint pl. Pátzay Pál térplasztikája (Törölköző nő), Borsos Miklós Primavera című szobra, valamint a Bölöni Györgyöt ábrázoló műalkotás.

Az arborétum jelenleg nem látogatható. Megértésüket köszönjük!

 

Elérhetőség:

Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft
Irodalmi Alkotóháza

8264 Szigliget, Kossuth u. 17.
Tel/fax: 06 (87) 461-014
email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Találatok: 47901
Our website is protected by DMC Firewall!