46°47'59.7"É
17°26'36.1"K
MEDOSZ/TARÁNYI-KASTÉLY/GYAPJÚTERMELŐ TRÖSZT – Helyi védettségű épület. 1880-ig a területet erdő borította! A terület birtokosa a Tóti-Lengyel család, akik Freistädtler Antal borkereskedőnek adták el. Ő telepítette be a területet szőlővel, majd villát építtetett, mely épület pontos építési dátuma nem ismert. Annyi tudható, hogy az 1900-as évek elejéből származó fotókon, képeslapokon még nem látható, viszont 1927-ben már biztosan állt (talán 1920-as az építés dátuma)! Miután Freistädtler Antal 1930 körül tönkrement, a Tarányi család lett az új tulajdonos (ők építtették az Antal-pincét, és alatta a vincellérházat). A II. világháború után került állami kézbe, és először a Gyapjútermelő tröszt üdülőháza lett. (Hegymagason is van Tarányi-pince, melyet a Lengyel-család építtetett.)
ANTAL-HEGY/Akasztódomb - Nem egyértelmű a domb neve: Akasztódomb. Egyik nézet szerint a ma ott álló tornácos nyaralóépület helyén valamikor akasztófa állt, a pallosjoggal bíró szigligeti várurak legrémesebb fenyítőeszköze, mások szerint (valószínűbb) a dombon közlekedő lovaskocsik kötelező tartozéka volt az „akasztó”, mely a fék szerepét töltötte be! (Freistädtler Antal)
Az 1940-es évekből ismeretes a következő két római kori szigligeti lelet, amelyeket az Antal-hegy keleti oldalában, közel a műúthoz találtak: „…1943-ban Marton Gyula szőlőjében kőlapokból összeállított római sírt bolygattak meg. Ugyanebben az évben egy római bronzfibula is felszínre került”, illetve: „1948-ban az Antal-hegy déli lejtőjén két római sír került elő 68 db bronzpénz melléklettel. A leletek sorsáról nincs tudomásunk.”
Fénykép 1940 körül