Műemlékek

Szigliget legfőbb jellegzetessége a falu fölé emelkedő várhegy és a vár. Az elmúlt évtizedben komoly előrelépések történtek állagmegóvása és bemutathatósága érdekében.
A vár alatt, a hegyoldalba kapaszkodva épültek Szigliget első lakóépületei. Az Ófalu szintvonallal párhuzamos utcái kis méretű, szabálytalan alakú telkei ma is több évszázados beépítés nyomait őrzik. Az Ady, Kisfaludy, Petőfi, Széchenyi, Kossuth utcák mellett a később épült Dózsa György és Rákóczi utcákban is találhatók XVIII. sz. végén, XIX. sz. elején épült műemléki védettség alatt álló épületek. Itt található még a Lengyel-kúria, az Eszterházy kastély (jelenleg Alkotóház) és védett parkja.
A műemléki jelentőségű terület határán belül több mint 50 műemléki védettség alatt álló épület található.
További jelentős műemléki épületek: az Óvárhegy a Királyné szoknyáján, a Rókarántói Kápolna, a Réhelyi (Avasi rom) és környezete.
A településen található pincék, présházak jelentős nagyságrendet képviselnek Szigliget épített értékei között. Műemlékileg védett és helyi védelemre javasolható pincék még nagy számban találhatók a volt szőlőhegyen. Ezek a területek belterületbe kerültek, a szőlőművelés fokozatosan visszaszorult, s több helyen a korábbi nagy telekről a pince környezetét egy apró telekkel leválasztották. Így épültek körül ezek az épületek üdülőépülettel, és így kerültek ki természetes környezetük, a szőlők mellől.
Mivel Szigliget egyes részei évezredek óta lakott területek a település régészeti lelőhelyeinek száma jelentős. A Ciframajor környéke, a Várhegy, Soponya, az Óvár és környéke a királyné szoknyáján, Réhely, a mai temető területe, az Antal-hegy északi, déli, keleti lejtőjén egy-egy terület, mind-mind régészeti területként nyilvántartott területek. A településen a várhegy és az Avasi templomrom környéke kivételével sehol sem folyt jelentősebb régészeti feltárás.