Pemfflinger Katalin

Kategória: A szigligeti vár lakói

Írta Paál József műemlékvédelmi szakmérnök

 

Gondolom meglepő, hogy egy ismeretlen hölgyről fognak szólni a következő sorok, de ha mint Török Bálint feleségéről írok, akkor már érthető és ismertebb lesz a személye. Török Bálint - akit híres történelmi személyiségként ismerünk - birtokai között szerepelt Szigliget is. Felesége hosszú időt töltött a várban és élete megindítóan tragikus volt. Az emberi helytállás, a bajban is kemény asszony tiszteletre méltó személyét ismerhetjük meg történetében.

A Pemfflinger család Regensburg környékéről származott, nemesek, kereskedők voltak, akik Bécsben majd Budán tűntek fel. Pemfflinger János, Katalin apja, 1477-től élt Budán, mint híres kereskedő és választott főbíró. Katalin lánya II. Lajos feleségének, Habsburg Máriának egyik legkedveltebb udvarhölgye volt.

Török Bálinttal 1524. október 9.-én kötöttek házasságot. Két fiúk született, János és Ferenc.
Török Bálint részt vett és túlélte a mohácsi csatát, majd utána saját birtokait is védve Ferdinánd király hívének szegődött. Később Szapolyai János oldalán állt, így a Habsburgok és a birtokos nagyurak ellen harcolt török támogatással az elkeserítően zavaros 1526-1541 között.

A főúri asszonyok életét élő feleség, akire a férj hosszú távollétei alatt a hatalmas birtokrendszer irányítása és temérdek gondja is tartozott, férje védelme alatt élhetett. Ez a védelem szertefoszlott, amikor 1541-ben a török ’felszabadítóként” felmentette a Habsburgok által ostromolt Budai várat és igazi keleti csellel elfogta a vendégül hívott Török Bálintot. A feleségnek, aki ekkor Somogyváron tartózkodott, Martonfalvay Imre deák vitte meg a szomorú hírt.

A magára maradt feleségnek a vállára szakadt a birtok védelme az éhes és erőszakos szomszédokkal szemben. Férje kiszabadításának érdekében minden követ és pénzt megmozgatott, de a Háttorony kapui nem nyíltak meg. Akkor még kiskorú két fiának nevelése – amelyről Tinódi Lantos Sebestyén is írt – természetesen a legfontosabb anyai feladatok közé tartoztak. Adatunk van arról, hogy az ekkor birtokában lévő Szigligeten hosszabb ideig tartózkodott, ahol Martonfalvay deákkal elvégeztette az ismert erődítési munkálatokat. Ekkor bontják le az asszonyházat, amelynek köveiből a rondellát építik. A feleségnek ebben a helyzetben nem volt más választása – saját maga és gyermekei védelmében – mint az, hogy Ferdinánd királyhoz fordult bocsánatért és segítségért. A tárgyalásokat Batthyány Ferenc vette kézbe, aki egyben a gyerekek gyámja is lett. A királyi oklevél, amely a megegyezésről tanúskodik, 1542. szeptemberében, Nürnbergben kelt. Ennek alapján a birtokában lévő várak közül számos jelentőset, így Szigetvárt is, a király kezébe kellett adnia, a korábban jogtalanul elvett egyéb birtokokkal együtt. Figyelemre méltó, hogy Szigligetet Lengyel Gáspárnak, az eredeti tulajdonosnak, ez időben még nem adta vissza.

Élete számos zaklatásról, bírósági tárgyalásokról, férje kiszabadításáért történt könyörgésről és fokozott anyagi gondokról szóltak. Férje véres birtokszerzéseinek károsultjai most a feleségen álltak bosszút. A család Csurgóról elűzve Szigligeten talált menedéket hosszabb időre, majd Németújvárra, később Pápára kényszerültek költözni. Végül – régi birtokukon – Debrecenben találtak menedéket. Minden kísérlete, amelyet férje kiszabadításának érdekében tett a töröknél, Izabella királynőnél és Fráter Györgynél, többször a Habsburgoknál is, sikertelen maradt. A politikai hatalmi játszmában senkinek sem volt érdekében, hogy egy régi – új erőskezű és gazdag vezető kerüljön vissza Magyarországra.

Férje 1550-ben bekövetkezett halála után Pemfflinger Katalin 1553-ban 47 éves korában meghalt. Mindkét fiából híres törökverő vitéz lett.

Találatok: 3590
Our website is protected by DMC Firewall!